A komposztálásról szakszerűen

komposztálás a hulladék-megelőzés egyik nagy praktikája, ugyanis az otthon keletkező hulladék majdnem fele olyan szerves anyag, amit komposztálással mi magunk hasznosíthatunk. A komposztálással a természeti körfogást utánozzuk, és ennek köszönhetően a zöld hulladékból a növények számára felvehető hasznos tápanyag és föld, magas humusz tartalmú komposzt keletkezik.

Ezért érdemes a konyhai- (zöldség- és gyümölcsmaradványok, kávézacc, teafű, tojáshéj, vágott virág), és a kerti hulladékokat (fűnyesedék, ágak, elszáradt növények) külön gyűjteni és helyben, fa keretben, műanyag silóban, fém hálóban, vagy éppen bontott téglából épített komposztálóban hasznosítani.

A komposztálás folyamata

Aprítás: A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani.

A komposztáló feltöltése: A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van, kész komposztunk rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Ezután rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat) melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is

Keverés: Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük.

A friss komposzt elkészülési ideje 4-6 hónap, de ez csak a talaj felszínén használható, kiégetheti ugyanis azt. Ideális bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit és földkeverékek számára viszont alkalmatlan.

Az érett komposzt (8-12 hónap) sötétbarna színű, földszerű, egynemű, az erdei talajra emlékeztető szagú. A földdel összekeverve lassan hat, valamennyi növénykultúra számára felhasználható.

Tippek:

  • 1-2 havonta érdemes átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma
  • nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen)
  • félárnyékos helyen állítsuk fel a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
  • a kész komposztot felhasználás előtt rostáljuk át, ha lehetséges és a nem komposztálódott vagy darabos részeket adjuk az új komposzthoz
  • nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz

Miért komposztáljunk?

  • Csökkentjük a környezetünkben felhalmozódott hulladék mennyiségét.
  • Elősegíthetjük a természet körforgását.
  • Fizikai aktivitás, amely jótékony hatással van a szervezetre.
  • A komposzt hatására csökken a fák és a növények vízigénye.
  • A komposzttal kezelt földből származó táplálék vitamin- és ásványanyag tartalma magasabb.
  • A komposzt kiegyensúlyozza a talaj pH-értékét.

A komposzt anyagok előnyös tulajdonságai:

  • A komposzt javítja a talaj szerkezetét, segíti levegőzését
  • Segíti a talajban élő élőlények aktivitását
  • Jó vízmegkötő képességgel rendelkezik
  • Biztosítja a növények tápanyag igényét, melytől gyorsabban csíráznak, és egészségesebbek lesznek a növények
  • A műtrágyával szemben lehetővé teszi a tápanyagok folyamatos felvételét
  • Megkötheti a talajban előforduló méreganyagokat

Mi kerülhet a komposztálóba?

Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.

Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz

Mi ne kerüljön a komposztálóba?

  • Főtt ételmaradék (főként hús és hal, mártások és leves-maradékok), kenyér és csont
  • Hamu (vagy csak nagyon kis mennyiségben)
  • Üveg, fém és műanyag (idegen anyagot)
  • Színes újság
  • Pelenka, porzsák tartalma
  • Fáradt olaj, vegyszerek, festék, elem, növényvédő szer, gyertya maradék (semmiféle veszélyes anyag!)

A Zöldzemplén program keretén belül 6.000 darab 300 literes műanyag komposztáló kerül kiosztásra elsősorban azokon az 1.500 fő alatti településeken, ahol egyelőre nem megoldható a zöldhulladék házhoz menő szelektív gyűjtése.

FacebookMegosztás